közösségi tervezés

Közösségi tervezés – projektindító

By | Egyéb | No Comments

“Sokáig úgy volt, hogy nem tudok elmenni, de végül – nagy örömömre – mégis :-))) Eddig csak tanultam-olvastam a közösségi tervezésről, most megtapasztalhatom, milyen igaziból! Nagy izgalommal és kíváncsisággal várom!!!” – posztoltam a Facebook oldalamon és ilyen lekesen indultam el a tegnap esti projektindító beszélgetésre a közösségi tervezésről.

Nem csak 15 éve itt élő lakosként mentem, hanem a helyi anyák képviselőjeként, anyahajósként is, mert fontos az egyesületünk számára, hogy a lakótelepi közösségi ügyekben benne legyen, azokról tájékoztasson.

Sokan voltunk, kb. 80-100 fő lehetett, a székek körbe rendezve vártak minket.

A kommentátor köszöntött minket és a meghívott előadókat, és elmondta, hogy az este során először bemutatják a koncepciót, azután lesz lehetőség a hozzászólásokra.

Bácskai polgármester úr igyekezett lelkesíteni a megjelenteket a bevezető beszédében: “óriási nagy több menetes kísérletként” mutatta be azt, amit terveznek: egy közösségi tervezés első alkalmán vagyunk, amit több ilyen szeánsz követ majd. Kíváncsiak a helyiek véleményére, ezek alapján hozzák meg a döntéshozók a döntéseiket majd – ígérte.

Elmondta, hogy Ferencváros Önkormányzata indult a Főváros Tér-köz pályázatán, ahol 150 millió forintot nyert köztér fejújításra. Arról, hogy ezt a pénzt pontosan mire fordítják, októberig kell eldönteniük. Pályázati feltétel, hogy közösségi tervezési folyamatra, a lakosság bevonására van szükség.

A későbbi beszélgetés során részleteket is megtudhattunk arról, hogy mennyivel egészítené ki az önkormányzat saját forrásból ezt az összeget (250-300M?), hogy csak egy bizonyos, a Tinódi pékség előtt kialakítandó főtér kialakításáról lehet-e szó (nem).

Előadásokkal kezdtek. Gönczi Ambrus, a Helytörténeti Gyűjtemény munkatársa vetített régi térképeket és beszélt a lakótelep eredeti tervezéséről. Olyanra igyekeztek kialakítani, hogy az itt lakóknak helyben meglegyen minden kényelme az orvostól az oktatási intézményeken át az uszodáig. Legyen város a városban, ki se kelljen mozdulni semmi intézni valóért annak, aki nem akar. Számomra az derült ki, hogy az eredeti, 1962-ben készült tervekben nem szerepelt főtér, a tervek sokat alakultak, a forráshiány miatt sokminden nem úgy valósult meg, ahogyan a tervekben szerepelt.

A Pest-Buda Mozi építése után annak környéke vált kvázi főtérré.

A megjelent régi lakosok elmondása szerint a mozi,a művelődési ház, a helyi éttermek, bisztrók addig működtek közösségi térként, amíg meg nem épült a 3-as metró. Ettől kezdve, aki programot tervezett, könnyedén beutazhatott a városba, meg is tették ezt. A lakótelep mára inkább “alvóváros”-ként működik: nap közben csak a kisgyerekesek és a nyugdíjasok mozognak, a  munkából este hazatérők nem közösségi terekre, hanem nyugalomra vágynak.

 

Szűcs Balázs főépítész beszélt a 2 éve lezajlott tervpályázatról, és a lehetséges főtér helyét egyértelműen a Tinódi pékség előtti kereszteződésben jelölte meg.

Játékra hívta a megjelenteket: 4 táblát tett ki a székkör közepére, és arra kért minket, hogy oda álljunk, amelyik változatot a legszívesebben támogatnánk.

  1. 25% – Minden maradjon úgy, ahogy most van, de rendszeres karbantartás történjék a főtéren
  2. 50% – Újítsák fel a főteret a jelenlegi formájában, minden funkció maradjon, ahogy most van.
  3. 75% – Autó forgalom-eltereléssel alakítsanak ki összefüggő gyalogos felületeket, rendezzék át a tér parkolási rendjét
  4. 100% – Autó -ÉS BUSZ! forgalom-elterelés, összefüggő gyalogos felületek (a Tinódi előtti tér és a Nagyjátszótér összeér), új parkolási rend

Megkapta tehát a lakosság a lehetőséget, válasszon!

Senki nem állt fel, de egyszerre 20 kéz lendült a magasba, jöttek a kérdések:

  • Hogyan döntsünk úgy, hogy nincs semmi háttér-információnk a tényleges megvalósításról?

  • Mi fogunk itt helyben dönteni az egész lakótelep nevében?

  • Hogyan lehet az összefüggésekből kiragadva csak a főtérről beszélni, miközben nem vizsgáljuk az esetleges átalakítás hatását?

  • Tényleg a főtér a lakótelepiek legnagyobb gondja?

  • Miért nem az Ecseri út környékét teszik rendbe ebből a pénzből?

  • Hogyan tervezik a parkolás megoldását?

  • Merre vezetik az autóforgalmat?

  • Merre megy majd a busz?

  • Mi van a lakótelep főtéren kívül eső részeivel?

  • Stb… stb…

A beszélgetés láthatóan több szálon futott, az önkormányzat emberei olykor egymást sem értették, azt pedig végképp nem, hogy miért nem fogadja tárt karokkal a közönség a főtér koncepciójukat. A lakosság tette a dolgát, igyekezett megmutatni, mi fontos neki, véleményt nyilvánított a főtérről is, ha nem is volt hajlandó 4 égtáj – 4% közül választani.

Körülbelül másfél órán át tartott a kérdezz-felelek. Nem írom le többi kérdést és a válaszokat sem, erről úgyis lesz hivatalos jegyzőkönyv, ezért vették fel az egészet, ott majd utána lehet nézni.

A lényeget írom le, azt, amivel most dolgunk van:

Deák Gábor, az önkormányzat sajtófőnöke elmondta, hogy most pénteken (márc. 22-én) elindítanak egy internetes felületet, ahol a regiszrált helyi lakosok egy hírportálon keresztül tájékozódhatnak a tervekről, háttéranyagokról, valamint egy szavazó-alkalmazással konkrét kérdésekre válaszolhatnak a környezet alakításával kapcsolatban.

Nem csak interneten, hanem a RÖNK irodában személyesen is lehet kérdéseket feltenni és papír alapon is meg lehet majd válaszolni ezeket a kérdéseket, így az se marad ki, aki nem számítógéppel él.

Konzultáció!

Folytatása következik.

Durva fejfájással távoztam, de legközelebb is ott leszek.