Horgolás tanfolyam beszámoló

2019. április 11.-én lezárult az Anyahajó Anyaközpont első hivatalos horgolás tanfolyama, erről fogok pár sorban beszámolni, mint programfelelős, avagy oktató.

Nagyon izgatottan és kétségekkel telve vágtam bele, tanfolyam tervet készítettem, módosítgattam, és ezerszer is újragondoltam. Az esélytelenek nyugalmával hirdettem meg a facebook csoportban és meglepetten tapasztaltam a nagy érdeklődést, amit kiváltottam, bár ekkor még mindig tartottam tőle, hogy kudarc lesz és ha el is jönnek páran, az első alkalmak után majd mind elmaradoznak. Nagy nehezen kitűztem a kezdődátumot, jól elfelejtve, hogy tanfolyamként nyilván nem egy alkalomról lesz szó, így a második alkalom körül rögtön volt egy kis kalamajka, de sikeresen áthidaltuk a problémát.
A nagy napon szorongva vártam, hogy kik lesznek, akik valóban részt szeretnének venni.

„Sokat adott, maga a közösség is, és inspiráló volt a tanfolyam arra, hogy belelendüljek a horgolás tudományába. Betekintést nyerhettem az alapokba, és így önállóan is elmélyedhetem az internet segítségével a horgolás rejtelmeibe. Amit másképp csinálnék, de az csak rám vonatkozik, hogy gyerek nélkül menni, mert akkor jobban tudtam figyelni.”

Végül elindult a tanfolyam hat résztvevővel, akik mind nagyon lelkesnek és nyitottnak bizonyultak, és akik minden alkalommal nagy élvezettel és izgalommal várták az újabb tananyagot, s persze a „házi feladatokat” is rendszeresen elvégezték.

„Teljesen kezdőként pár egyszerű dolgot már el tudnék talán készíteni 7 alkalom után is.Örülök hogy végigjártam,gyakorlással és kis fantáziával fejlődési lehetőség van benne…talán óra elején az előző tananyag újramutatása hasznos lehet pár percben.Ami még fontos a személyes,kötetlen beszélgetés,asszonykörben.”

Az egyes alkalmak alatt, ahogy egyre jobban megismertük egymást, a beszélgetések egyre kötetlenebbekké váltak, voltak nagy nevetések, együttérző és megértő pillantások, lelki tanácsadás, tapasztalatmegosztás a pici, kicsi és nagyobbacska gyerekekkel kapcsolatosan. Persze sokszor visszatértünk a fonal-és tűbeszerzés témaköréhez is, és a „szorgalmi” munkák átbeszélése is része volt az egyes alkalmaknak.

„Először is nagyon örülök, hogy végül elmentem a tanfolyamra, mert őszintén szólva nem gondoltam, hogy fog ez menni. Aztán meg balkezes létemre jobb kézzel horgolok. ? Szóval hálás vagyok, hogy indítottatok egy ilyen szuper tanfolyamot! Nekem tök jó volt, hogy ilyen kevesen voltunk, mert ha valaki(k) elakadt(ak/tunk), nem kellett sokat várni és neked sem kellett 1600 felé szakadnod. Tehát az egy tanfolyamon résztvevők létszámán biztosan nem változtatnék. Amin talán változtatnék az, hogy egy-egy műveletet többször gyakoroltatnék, pl. kezdőcsomó, varázskör kezdés (a mintákat nyilván nem, hiszen kapunk „házi feladatot”, meg a tanfolyamon is van mód gyakorolni). Ezeket ugye elkezdjük az elején és legközelebb a következő munkadarab kezdésekor kell megint használni.”

Bevallom, nagyon jól esett, hogy milyen odafigyeléssel igyekeztek az aktuális pálcák készítését elsajátítani, de nem lett volna ilyen sikeres a tanfolyam a társam, Kati nélkül, aki szintén lelkes volt résztvevőként, de oktatóként is, és nem csak tanulóinknak nyújtott segítséget, de a tanfolyam vezetéséhez is tudott hasznos és megfogadandó tanácsokkal szolgálni, így a saját tapasztalataim és az ő meglátásai alapján a következő tanfolyamnak már új szemlélettel és új ötletekkel fogok nekiállni.

„Nagyon jól éreztem magam, szuper volt minden alkalom. Az elsajátítandó tudás is abszolút követhető volt, logikusan épültek egymásra az anyagok. Jó volt közben beszélgetni minden másról is, és a tanfolyam sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy saját facebook csoportban folytatjuk, amit a tanfolyamon elkezdtünk. Szinte mindannyian horgolás függőként éljük tovább életünket.”

A legnagyobb sikernek mégsem azt tartom, hogy át tudtam adni a tudásomat, hanem inkább azt, hogy létrejött egy kis közösség, akik a tanfolyamon kívül is szeretnének összejönni, találkozni, együtt lenni, és nem csak azért, hogy együtt közösen horgoljanak (persze, ez is nagyon szuper), hanem azért, mert együtt lenni jó. Hála nekik, úgy tűnik, újraéled a Horgolókör, ami egy sokkal kötetlenebb találkozási pont az Anyahajóban, ami spontán szerveződik azok által, akik egymásért és önmagukért szeretnének együtt lenni.
Ezúton is köszönöm nektek, hogy eljöttetek, részt vettetek, hatalmas élmény volt minden alkalom! Remélem, még sokszor összejövünk, persze, nem csak horgolni!